A régi autónk betöltötte a 20 éves életkort, a következő vizsgán már biztos nem menne át. Ki kellene számolni, mennyibe fájna egy újat venni és fenntartani.
Az biztos, hogy az új autóba is kell tankolni. Valamivel kevesebbet fog fogyasztani, mint a régi, hiszen ebben modernebb motor van, ez jó hír. Mivel tudjuk, hogy mennyit megyünk egy hónapban (mondjuk 2.000 kilométert), a megtakarítást pontosan ki tudjuk számolni, feltéve hogy ismerjük mindkét fogyasztást és az üzemanyag árakat (legyen mondjuk 7 liter a régi, 6 liter az új fogyasztás, és 400 Ft a benzinár). Így kijön, hogy a benzinköltségünk havi 54.000-ről 48.000 forintra csökken, azaz egy kilométer megtett útra vetítve 27-ről 24 forintra csökken. Hurrá!
A tankoláson kívül a másik fő költségforrás az amortizáció: ha veszünk egy nullkilométeres Astrát 6 millióért, ami 6 év múlva (az órában 144.000 kilométerrel) csak 1,2 milliót ér, akkor évi 800 ezer az értékvesztésünk, azaz több, mint amit üzemanyagra költünk.

Ami rossz hír, hogy nincs saját pénzünk, ezért a vásárláshoz hitelt kell felvenni. Annak pedig lesz egy havi törlesztője, ami értelemszerűen több, mint az értékvesztés. A törlesztőrészlet még nagyon baráti – éves 4,5%-os – THM mellett is havi 76,2 ezer forint (20% saját erő esetén).
További rossz hír, hogy az 1,2 millió önerőt sem tudjuk a fiókból előhúzni, hanem folyószámlahitelt kell felvennünk rá. Olyan mákunk van, hogy kedvező, 5%-os kamaton kapunk hitelt, ráadásul olyat, amit soha nem kell visszafizetni, elég mindig csak a kamatot. Ez évi 60.000 forint költség, azaz havi egy ötös.
Mennyibe lesz nekünk havonta az autó? 48.000 tankolásra, 76.200 törlesztőre, meg 5.000 a folyószámlahitel kamatára. Ez összesen 129.200 forint, kerekítve 130 ezer, ami a havi 2.000 kilométer futásteljesítménnyel számolva 65 Ft/km. (most az egyszerűség kedvéért tekintsünk el a kötelező biztosítástól, önkormányzati adótól, olajcserétől, miegyébtől, legyen csak ennyi az összes költség)
Hasonlítsuk ezt össze az eddigi költségünkkel: fizettünk 54.000-et tankolásra, hitelünk, egyéb költségünk nem volt. Mivel a régi, 20 éves Astránk már 2-3 éve elérte a piaci érték alját, azaz már tavaly és tavalyelőtt is 200.000-et ért (amíg működik addig érni fog ennyit, tovább már nem csökken az értéke), ezért nulla az értékvesztésünk. Tényleg csak tankolunk bele és hajtjuk, amíg megy. Ennek megfelelően az elmúlt pár évben a tényleges kilométerenkénti költségünk 27 forint volt. Ehhez vagyunk hozzászokva. Most akkor az új autóval olcsóbban járunk, vagy nem?
A 20 éves leharcolt Astra: Paks1. Sem hitele, sem értékvesztése, sem egyéb költsége nincs. Csak „tankolni” kell, magyarul nulla tőkeköltség mellett kizárólag üzemeltetési költsége van. Így tud 12,28 forintért előállítani 1 kilowattóra (kwh) energiát.
Paks2 modernebb technológia. Higgyük el, amint miniszterelnökünk mond, legyen 13%-kal olcsóbb az előállított energia. Ennek megfelelően a termelési költsége 10,68 Ft/kwh. És a kormány itt meg is áll.
Az az üzenetük, hogy az új Astra 7 helyett 6 litert fog fogyasztani százon, milyen jó lesz ez nekünk, hiszen az egy kilométerre eső költségünk (erőműre fordítva: 1 kwh energia ára) lecsökken tizenpár százalékkal. Remek!
Csak egy kérdés maradt: az autó törlesztőrészletét meg a folyószámlahitel kamatát ki fogja fizetni? Édesanyánk?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.