Az autós példa alapján (lásd előző bejegyzés) egy új erőműbe nem csak „tankolni” kell, hanem a „havi törlesztőt” is ki kell fizetni. Paks kapcsán az oroszoknak a 3.000 milliárd forintot 21 év alatt (2025-2046 között) kamatostul vissza kell fizessük. Jelenlegi tudásunk szerint a kamat 3,9 és 4,9% közötti sávos, számoljunk átlagos 4,5%-kal. Ez évi 221 milliárd forint adósságszolgálatot jelent. Ha ezt elosztjuk Paks2 várható teljes, éves értékesítési mennyiségével, ami 18.000 gigawattóra, akkor kijön, hogy egy kwh eladott energiára 12,28 forintnyi oroszok felé fizetendő törlesztőrészlet jut.
És itt van még az autós példában személyi hitelnek nevezett saját erős rész. Ezt sokan elfelejtik és 3.000 milliárdos projektköltségről beszélnek, pedig az csak az orosz hitel összege. A teljes költség 3.750 milliárd, aminek 20%-át, azaz 750 milliárdot vállalt a magyar fél.

Ezt számolhatjuk 5%-os kamattal, mert az országnak nincs 750 milliárdja, tehát hitelt kell felvennie rá. Ez újabb évi 37,5 milliárd forint (csak kamat, tőketörlesztés nélkül!), kwh-ra vetítve 2,08 forint.
Így összességében kijön, hogy egy Paks2-n megtermelt kwh energia ára 25,05 forint lesz (10,68 termelési költség + 12,28 hiteltörlesztés + 2,08 saját erő kamata). Bizonyos tényezőket figyelmen kívül hagytam: ilyen az urán fűtőelemek várható áremelkedése (kevesebb időre elegendő a készlet, mint olajból), a forint árfolyama (300-zal számoltam a mostani 310 helyett), illetve a várható költségtúllépés. Sem az orosz, sem a magyar állam nem arról híres, hogy ügyesen gátját szabná a nagy, állami projektek költség-elszabadulásának (lásd Szocsi téli olimpia és 4-es metró), valamint az atomerőmű-építés is egy olyan biznisz, hogy mindig közbejön valami (senkinek nincs hatalmas rutinja az építésükben, hiszen kevés épül és nincs két egyforma). Ha ezekre mind kockázati tartalékokat állítanék be, simán kijönne a 30 forintos kilowattóránkénti ár, amivel az ellenzék „riogat”.

Ezekkel a számokkal a kormány is ugyanígy tisztában van, de ők úgy gondolják, hogy a hiteleket kifizetjük „majd valami másból” (konkrétan állami adóbevételből), az olcsó energia meg nagyon jó lesz nekünk. Több gond is van ezzel a hozzáállással, az egyik az, hogy az EU szerint az ilyesmi tiltott állami támogatásnak minősül. Pontosan ilyen bújtatott állami támogatás miatt kellett bezárni a MALÉV-ot. Több mint kellemetlen lenne, ha ez megismétlődne Pakssal. Márpedig meg fog, hiszen az EU ilyen versenyjogi kérdésekben nem szórakozik.
Az persze szintén kellemetlen lesz, hogy a 25 forintért termelt áramunkat majd 14-16 forintért próbáljuk rásózni a szomszéd országokra, akiknek nem fog kelleni, mert nekik is túl sok van (jelenleg ugyanis ez a helyzet, és ez a tényleges piaci ár). Nekünk azért lesz feleslegünk, mert Paks1 és 2 párhuzamosan fog működni 8-10 évig, így ketten megtermelik a magyar szükséglet 100%-át, pedig addigra EU-s kötelezettségünk lesz az ország energiaigényének 15-20%-át megújuló energiaforrásból fedezni, valamint lesznek még gáz- és szénerőműveink is (idén indul újra a vájárképzés). Gáz és szénerőmű azért kell, mert az ország energiafelhasználása nem egyenletes, éjszaka kevesebbet, napközben többet használunk, hétvégén nem annyit, mint hétköznap, stb. Sem a megújuló erőforrásokat használó erőművek (nap, szél), sem Paks 1 és 2 technológiája nem alkalmas arra, hogy a gyors változásokat lekövesse.

Ráadásul ha nem megy az export, vagy csak nagyon nyomott áron (mondjuk 14 Ft/kwh) akkor sem állíthatjuk le Paks2-t, hiszen a hiteleket akkor is törleszteni kell, ha semmit nem termel. Magyarul veszteségcsökkentési okból egészen addig 100%-os kapacitással kell üzemelni, amíg az áramot 10,68 Ft/kwh fölött el tudjuk adni.
Persze bejöhet az ötlet, ha a nemzetközi áramár a mostani 14 forintról 25 forint fölé megy. Elemzők szerint ez valószínűtlen. Vegyük észre: azzal, hogy az erőmű tulajdonjoga a magyar államé, azzal a kockázata is a miénk lesz. Az oroszok fixen megkapják a maguk nyereségét, mi meg csak akkor jöhetünk ki nullára, ha valószínűtlen magasságokba megy fel az ár. A britek pont fordítva jártak el: magánberuházásban épül az atomerőmű, az állam az átvételi árat garantálja. Nagyjából 30 Ft/kwh értékben! Talán nem véletlenül jött ki ez a szám…
A briteknek egyébként azért éri meg ilyen drágán áramot termeltetni, mert egy szigeten laknak, ahová egyrészt nehéz áramot szállítani, másrészt nincsenek áramexportőr szomszédaik. Mi a kontinens közepén ülünk, szerves részei vagyunk a transzkontinentális áramhálózatnak (2025-re még inkább) és szinte minden szomszédunk exportál. Nekünk miért éri meg jobban atomerőművet birtokolni, mint a briteknek? a) mert okosabbak vagyunk b) klasszikus birtoklási vágy c) jót lehet szakítani egy 3.750 milliárdos beruházásból?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.